&event=init&noscript=1" />

inSPIRIT - minden, amire nőként szükséged lehet.

Kérdésed van? Hívj minket! +36205591758

Blog
Rita
2022.05.09 15:46

Tömegtermelés. Áldás vagy átok?

Tömegtermelés. Áldás vagy átok?

A tömegtermelés – azt is mondhatnánk – a háborús idők következménye. Amikor a semmiből kell rengeteg éhes szájat etetni, muszáj kiszámolni, hogyan lehet minél olcsóbban minél többet termelni. Annak idején ez világmegváltó megoldást jelentett, ma azonban fordult a kocka…

A túlzott termelés már messze nem a szükségünket szolgálja, hanem mértéktelen fogyasztásra ösztönöz. A gyors lejárati idejű élelmiszereket a kukába dobjuk, vagy a hosszabb szavatosság érdekében tartósítószerrel kezeljük. A ruhák sem a régiek: már nem hőérzetünk komfortja miatt hordjuk őket, hanem divatból. Ezek után mit jelent számunkra a tömegtermelés? Áldást vagy átkot?

A tömegtermelés előnye


Az ember azt hiszi, hogy matematikai számításokkal minden megfejthető. A mai világban szinte mindent statisztikáktól teszünk függővé. A statisztikák alapján képesek vagyunk arra, hogy felmérjük az emberek vásárlási szokásait, majd számokban határozzuk meg az emberek szükségét. Ez egy nagyon jó módszer arra, hogy egy üzlet sikerességét előre kiszámítható alapokra helyezzük!

A tömegtermeléssel munka biztosítható a társadalom számára, másfelől pedig az életszínvonal javulása idézhető vele elő. A gyárak működtetése által bizonyos értelemben egyenlően osztható szét mind a munka, mind pedig a javak, a termelés általi életminőségünkben pedig folyamatos fejlődés következik be. De akkor mi az érem másik oldala?

A tömegtermelés hátránya


Amikor az említett számítások forradalmasították a termelést, az emberiség megfeledkezett a tévedés lehetőségéről. A tévedés semmilyen számjegyhez nem köthető, de minden számításunkat és eredményünket képes megsemmisíteni.

Ha csak a szériahibás árukra gondolunk: rengeteg bosszúság éri a gyártót, a kereskedőt és a vásárlót is. Az élelmiszeriparban a visszahívott áruk az egészségre káros termékek előfordulását jelenti, egy-egy alkatrész hiánya esetén pedig maga a gyártás is leállhat. Ezek egytől egyig láncreakciót indítanak be, hiszen a gyártótól a vásárlóig mindenki érintett. …és akkor még szóba sem került a termékekre egyre jellemzőbb minőségromlás: az élelmiszerekben megtalálható adalékanyagok mennyisége egyre nagyobb mértékű, az elektronikai cikkek pedig állandóan reklamációt kívánnak és rövid élettartamúak.

Kell-e nekünk a tömegtermelés?


Mégsem ezek a legnagyobb problémák, hanem a fenntarthatóság kérdése.

Vajon mindig minden alapanyag rendelkezésünkre áll, vagy egyszer csak kimerítjük a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat?!


A globalizációval olyan életszínvonalat, olyan körülményeket teremtettünk magunknak, amit nehéz lenne tömegtermelés nélkül fenntartani. A pandémia minden ország számára egyértelművé tette a függetlenség fontosságát, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmünket, hogy nélkülözhetetlenek vagyunk egymás számára.

Mivel minden országnak mások a földrajzi adottságai és az ásványkincsei, ezért a kialakult tömeggyártás is a készleteinktől függ. Vagyis elméletileg minél önállóbb egy ország, annál biztosabb, hogy semmiből sem szenved hiányt, de ugyanez igaz arra az esetre is, hogy minél több országgal osztozunk, annál kisebb az esélye annak, hogy valami ne lenne pótolható.

A kérdés tehát nem az, hogy a tömeggyártás áldás-e vagy átok, hanem hogy szükségből, ésszerű kereteken belül zajlik-e a termelés?!

Te mit gondolsz erről?

Szerinted áldás vagy átok, vagy mindkettő, vagy egyik sem?